A település történelme

Bakonyszentiván község Veszprém megye északi felében fekvő kis település, közigazgatási területe 914 ha, ebből belterület 43 ha.
Megalakulása a XIII. sz. közepére tehető. Keresztelő Szent Jánosról kapta a nevét. A XVI. században elnéptelenedett. Később az Eszterházy család birtokába kerül, akik német családokat telepítettek a faluba, ők mezőgazdaságból és fakitermelésből éltek századokon át. 1785-ben lakosainak száma 200 fővel több volt, mint 1980-ban. A főúti leágazásnál érdekes kőkép hívja fel a figyelmet.

.

Látnivalói:

Római Katolikus Templom - BakonyszentivanRómai Katolikus Templom (1794-ben, késő barokk stílusban épült. Az oltárkép Schmidt József munkája (1801), a templom kápolnájában látható az Altöttingi Szűzanya-szobor. A barokk stílusú római katolikus templomot 1794-ben szentelték fel Keresztelő Szent János tiszteletére. Az oltárkép Falusy Zsigmond munkája. Az Altöttingi Szűzanya-szobor híres bajorországi kegyhely, Altötting környékéről idetelepült német telepeseknek köszönhetően.

.

Bakonyszentiván község történelmi és építészeti emléke a Kálvária. A kálváriát az un. Templomdomb keleti kaptatójára építették. Bakonyszentiván község történelmi és építészeti emléke a Kálvária. | A település történelmeEzen a területen helyezkedett el a középkori Szentiván falu. 1824 és 1845 között épült az első háromkeresztes kálvária. A háromkeresztes Golgotát a szentiváni hívek 1873-ban bővítik. A keresztek mögé félköríves védőfalat emeltek és a keresztek előtti teret magas kőkerítéssel vették körül, a falra 6 stácófülkét ültettek. Ekkor nyerte el mai formáját. Legutóbbi felújítását az 1990-es években végezték el. Építőit nem ismerjük. A kálvária fenntartásáról a falu közössége gondoskodik.
Építtetője a kereszten levő monogram szerint Tülmann Jánosné Radics Magdolna. Érdekessége, hogy nem 14 stáció van, hanem a kápolna résszel együtt csak 7.

.

Csárdapusztai (Kossuth) Kápolna
A Kossuth emlékek egyik legjelentősebb Veszprém megyei színtere, a közelben található Kisdémmel együtt ma Bakonyság külterülete, pár száz méterre Bakonyszentiván határától és a Bakonyszentivániak kezelésében.
Csárdapusztai (Kossuth) Kápolna | A település történelmeKossuth Lajos a kisdémi földbirtokos Meszlényi János lányát, Teréziát vette feleségül. Börtönéből kiszabadulva Kossuth megrendült egészsége helyreállítására Parádra ment pihenni, ahol a szeretett Meszlényi Terézzel találkozott, aki szerető érdeklődést tanusított iránta fogsága idején is. Nemsokára nőül vette a szellemes lányt. Mivel a pesti belvárosi templomban tartott esküvőjük egyházi áldás mellőzésével és nem is az oltár előtt történt, a nászútról Kisdémre látogató ifjú pár házasságát a hitbuzgó katolikus após, Meszlényi János kérésére a pápateszéri esperes-plébános áldotta meg a csárdapusztai kápolnában.

Kossuth | A település történelme - Bakonyszentiván.

Az 1841-es esemény emlékét 1995 óta márványtábla őrzi. E szertartás alkalmat adott arra is, hogy a földesúr udvarházának népe is megismerhesse az országosan is ismert ifjú férjet. A Kisdém környéki népi emlékezet úgy őrzi, hogy Kossuthék házasságkötése a csárdapusztai kápolnában történt. E feltételezés alapján Kossuth-kápolnának is nevezik a 18. században felszentelt barokk építményt.

 

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.